Fejér megyei cégek – Fejér Cégkereső


Fejér megye

Brunszvik-kastély - Martonvásár Fejér megye, Magyarország közepén, a Dunántúlon helyezkedik el. 4359 négyzetkilométeres területével és 430.000 lakosával a közepes méretű megyék közé tartozik. Északi szomszédja Komárom-Esztergom megye, délről Tolna megye, keletről Pest és Bács-Kiskun megye, nyugatról Veszprém és Somogy megye határolja. A Bakonynak, a Vértesnek és a Velencei – hegységnek köszönhetően felszíne változatos. A megyét keletről a Duna határolja, legnagyobb tava a Velencei-tó. Fejér megye dél-délkeleti részén termékeny, löszös Mezőföld húzódik. A terület mintegy kétharmada művelés alatt áll, 7%-át erdő borítja.

Fejér megye megyeszékhelye Székesfehérvár, a mai Magyarország egyik legrégebben lakott városa. Fejlett ipari központ Dunaújváros, a megye másik megyei jogú városa. Városi rangja van még Mórnak, Sárbogárdnak, Bicskének, Gárdonynak, Ercsinek, Enyingnek, Polgárdinak, Pusztaszabolcsnak, Martonvásárnak, Velencének, Rácalmásnak, Bodajknak és Adonynak.

Velencei-tó A megye területe az őskortól kezdve lakott volt. Az I. században a rómaiak révén Pannonia provincia része lett. A Római Birodalom bukása után az avarok uralma alá tartozott a megye területe. A honfoglaló magyarok 895-900 között hódították meg a Kárpát – medencét, aminek központja Fehérvár lett. A Fejér vármegye a középkorban kiemelkedő jelentőséggel bírt, Székesfehérvár az uralkodók székhelye volt a 16. század közepéig. A terület etnikai összetétele vegyes volt, mivel kunok és besenyők is költöztek ide. A török uralom (1543 – 1688 között) félbe törte a megye virágzását, a falvak lepusztultak és a lakosság jelentősen lecsökkent. A felszabadulás után elkezdték újjáépíteni a helyi közigazgatást, de csak a 1711-es szatmári béke után indult be igazán. A megfogyatkozott magyarok mellé németek és szlovákok telepedtek be. Olyan nagynevű nemesek kaptak birtokokat a területen, mint Hochburgok, Batthyányak, Heisterek, Zichyek. Igazi agrárkultúra a 18. század második felében alakult ki. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiből bőven kivette részét a megye, a horvátok végigvonulásának a szemtanúi lehettek az itt élők. A szabadságharc leverése után a tőkés társadalom fejlődésnek indult. A kiegyezés (1867) után a politika ismét jelentős szerepet kapott a megyében. Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése után románok szállták meg a megyét, majd miután kivonultak, Horthy Miklós tért be Székesfehérvárra. A két világháború között ismét káosz uralkodott, majd 1944-ben németek foglalták el Székesfehérvárt. 1945-ben a szovjetek megszállását követően az ellenállások megszüntetésével az 1960-as években indult meg a fejlődés. 1950 körül még csak egy város, Székesfehérvár volt Fejér megyében. 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésével a térségben viszont már 6 város lett.

Nevezetességek Fejér megyében

Középkori Romkert – Székesfehérvár

Székesfehérvár központjában helyezkedik el a Romkert, a megyeszékhely egyik legnagyobb nevezetessége, ami a középkori Magyarország legfontosabb és legszentebb temploma, Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi. 15 király, köztük Szent István királlyá koronázása és örök nyugalomba helyezése is történt itt.

Beethoveen Emlékmúzeum és Brunszvik-kastély – Martonvásár

A kastélyt Mária Terézia ajándékozta Brunszvik Antalnak. A neogótikus stílusú kastély, hozzátartozó parkkal, tóval és közepén egy szigettel vonzó látvány a turisták számára. Beethoveen sokat időzött a kastélyban, mivel szoros barátság fűzte a család hölgytagjaihoz. Több művét is a Brunszvik családnak ajánlotta. A múzeum a híres zeneszerző itt tartózkodásának emlékeit őrzi. A kastély most az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetnek ad otthont.

Gorsium - Tác

Gorsium – Tác

1934-39-ben egy háromapszisos épületre bukkantak a régészek, majd 1958-ban mintegy 200 hektáros római települést tártak fel. Ma a Szent István Király Múzeum Régészeti Park, az ország legnagyobb régészeti parkja mutatja be a római kori épületmaradványokat.

Velencei-tó

A Velencei-tó a Balaton után a második legnagyobb természetes tava hazánknak. Fekvése és természeti adottságai miatt kedvelt turisztikai központ. A napfény tavaként is emlegetik, mert évente 2050 árón át süt a nap a tó felett. 26 négyzetkilométeres területének körülbelül a harmadát nádas fedi. A tó átlagosan 1,5 méter mély, így hazánk egyik legmelegebb tava, a víz hőmérséklete gyakran 26-28°C körül mozog. A strandolás mellett horgász- és evezősportok kedvelt helye.

Fejér megyei látnivalók

  • Országalma – Székesfehérvár
  • Festetics – kastély – Dég
  • Nádasdy – kastély – Nádasdladány
  • Batthyány – kastély – Bicske
  • Hochburg – Miske – kastély – Bodajk
  • Alcsúti Arborétum – Alcsútdoboz
  • Pákozd Sukorói Arborétum